Külcsín és belbecs

Tudom, folytatást ígértem az ékszerkészítés fázisairól, de ez a poszt most nagyon kikívánkozik belőlem...
Azt hiszem lassan kezd kialakulni a stílus amit képviselek. Persze az alkotás folyton változó, sok minden befolyásolja,de mégis...Most kezdem érezni, hogy mi az ami passzol az egyéniségemhez, ami igazán én vagyok. Mire ez megfogalmazódott bennem, jött az ötlet, hogy egységes arculat kéne és szerintem ennek az egyik legfontosabb eleme a csomagolás.

forrás

Nem véletlen, Japánban például a csomagolás nagyobb figyelmet kap,mint maga az ajándék.
Ez a külső borítás az amivel először találkozik aki készhez kapja az ékszert és amiről először véleményt alkot. Nekem ez az első benyomás olyannyira fontos, hogy két hétig böngésztem a netet a tökéletes doboz után kutatva. Nem akartam csillogósat, sem masnit, sem cicomát. Legyen egyszerű, de hatásos, kicsit vintage és környezettudatos, ha lehet.
Viszonylag hamar rátaláltam a stílusra (köszönöm Google és Pinterest): barna nátronpapíros fedeles papírdoboz, benne fehér szivaccsal és a tetején a borsóvirág logo-val. Tökéletes! Rendben, jöhet a beszerzés!
Na de honnan? Itthon csak hasonlót találtam, horror áron. Külföldről rendelve a postaköltség többe kerülne, mint maga a doboz. Muszáj lesz csináltatni, na de kivel?
Ekkor találtam rá az Agria Humán Nonprofit Kft-re, akik csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztatnak. Ez külön plusz pont volt nálam. Gyorsan, precízen dolgoznak és nagyon rugalmasak. Úgy éreztem ugyanolyan fontos vagyok nekik, mint a "nagy megrendelők".
A szivacs külön forduló volt, de szerencsére itt is rátaláltam arra a cégre, akik hasonló gondossággal dolgoznak, ők a Pa-Mü-Feld Kft. Az eredmény pedig egy csodaszép doboz az én igényeimnek megfelelően, egyedi méretben, szuper áron. Kell ennél több?

Dobozkáim

A tervezőasztaltól a megvalósításig I. - az ötlet

Ahogy ígértem, ebben a blogbejegyzésben bemutatom a Borsóvirág Ékszerek megvalósulásának első lépcsőfokát. Ez nem más, mint maga az ÖTLET.
A forma, a szín, vagy az összhatás, néha csak egy érzés. Általában késő este, mikor már a kisfiam az ágyában szunyókal, én pedig magamra maradok a gondolataimmal jön az ihlet. Ilyenkor legszívesebben azon nyomban felpattannék és nekiállnék alkotni, de a tagjaim a legtöbb esetben ilyenkor már nem hajlandóak engedelmeskedni :) Nem aggódom, mert reggel mindig emlékszem mit álmodtam meg előző este. Amint eljön a délelőtti alvás idő (mármint Sominak), én nekiállok az elkészítésnek.
Van azonban alkotói válság is. Megesik, hogy nem jön inspiráció, elmarad az aha! élmény. Sőt, van, hogy rá se tudok nézni a gyurmára. Aznap pihenőnapot szavazok meg magamnak és hagyom érlelődni a dolgokat. Erőltetni kár, mert abból csak kínlódás lesz, kínlódásból meg csúnya ékszer. Olyat én pedig nem adok ki a kezemből és pont. Ha éppen nincs konkrét ötlet, de kedvem van alkotni, akkor előveszem a segítőtársaimat. Barátom a Google, a képkeresők atyja, de sokszor segít a Pinterest is, ahol szebbnél-szebb képek adnak ihletet. A számomra leghasznosabb oldal, amit a leggyakrabban használok a design-seeds.com.
Azt hiszem ezt kötelező ismernie mindenkinek aki éppen lakásfestés előtt áll. A vaníliasárgát és a fáradt barnát villámgyorsan fogja napsárgára és csokibarnára cserélni és simán belefér még egy-két türkiz kiegészítő...:) Aki kicsit bátortalan a színekkel itt hamar erőt meríthet a vadabb ötletek megvalósításához, de remek kiindulópont ez az oldal azoknak is akik épp azon vacilálnak, hogy a rózsaszín vagy a fehér szoknyát vegyék fel a piros magassarkúhoz munkába menet.

                              

Jó nézelődést, inspirálódást!
Hamarosan jövök a második résszel, amelyben megmutatom az én kis "fegyvertáramat", a gyurmákat, az ékszeralapokat és alkotás következő fázisát.